A képeslap a közelmúltig - a digitális kommunikáció térhódításáig - életünk része volt. Magától értetődő dolog volt születésnapra, névnapra, karácsonyra, húsvétra képeslapot küldeni. Szüleink, nagyszüleink utazásról, nyaralásról, hivatalos útról természetes módon küldtek haza a családnak, barátoknak képeslapot. Jó olvasni ezeket az üzeneteket. Melegség és közvetlenség van bennük.
Ma a közösségi médiában tesszük közzé, hol járunk, kivel vagyunk, hogyan érzünk. Ez vajon ugyanolyan? Nem hiszem...
Vagy e-mailt, sms-t, üzenetet küldünk. Ez személyesebb, de nem kézzelfogható, az is kérdés, hogy mennyire maradandó.
Így én még mindig maradok a képeslapnál, ha tehetem.
A régi képeslapokat kézbe venni nagy utazás. Térben is, időben is. Főleg városképeket gyűjtöttem. Nézegetni a képeket, ahol jártam az azért érdekes, ahol nem jártam, az azért. Ezek a 40-50-100 évvel ezelőtti képeslapok kordokumentumok is. Várostörténeti érdekességek.
Gyerekkorom óta gyűjtöm a képeslapokat. És örököltem a nagymamám gyűjteményét. Így az itt látható képeslapok nagy része a 60-as, 70-es évekből származik, vagy a 20. század első éveiből.
A legtöbb képeslap családi levelezésből származik. Ezért az írott oldalakat csak egyes estekben teszem közzé. De ha kíváncsi vagy valamelyik képeslap hátoldalára, írj a bejegyzéshez egy megjegyzést és ha megosztható, megosztom a hátoldalt.
Jó böngészést kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése